Új távlatok felé tekint a Miskahuszár
A maga 13 méterével és 120 tonnájával a Miskahuszár szobra méltán vált a Velencei-tó térségébe kirándulók egyik kedvenc látógatópontjává. A monumentális alkotás körül hamarosan turisztikai fejlesztések teszik még élvezetesebbé az ittlétet, s felejthetetlenné az élményt. Az ötletgazda Vlaszák Mihály és az alkotó, Rohonczi István képzőművész álmai megvalósultak. Miskahuszár most új távlatok felé tekint.
Jelentős idegenforgalmi látványosságnak számít Pákozdon a monumentális huszár szobor, amely Bogárhalmon lelt otthonra immáron 4 éve. A hungarikumok gyűjteményének büszke tagjaként a magyar huszár szimbóluma magasodik az ég felé Miskahuszár alakjában. Családi kirándulások közkedvelt helye lett a szobor, hiszen az ólomkatonák és huszárok meseszerű alakjai nyomán a gyerekek mindenáron látni akarják az alkotást, így a Velencei-tó északi részén álló szobor minden tekintetben turistacsalogató látványosság. Méreteiben is rendkívüli alkotásról van szó, amely a Fejér megyei Rácalmáson készült, onnan szállították, majd állították fel egy erre alkalmasnak ítélt magánterületen. A szobor célja nem csupán az volt, hogy lenyűgöző méretekben váljék valósággá a magyar huszár alakja. Vlaszák Mihály számára fontos volt az is, hogy felnyissa a látogatók szemét, és rámutasson az összefogás magával ragadó és egyedülálló erejére, mely olyan alkotások létrehozását teszik lehetővé, amelyek felelevenítik a magyar hagyományokat és megerősítik az identitástudatot. A magyar huszárokra, a huszár vitézségre és a huszárság történelmi tényeire, valamint azoknak dicsőséges tetteire ugyanis a mai napig büszkeséggel gondolhatunk.
Történelem Miska mögött
A huszárság hagyománya Magyarországon egészen a XV. századik vezethető vissza. A szó eredete vagy a latin cursor, azaz futár szóból, vagy a szintén latin corsarius, illetve az olasz corsaro (kalóz) szóból ered. A huszár kifejezés hallatán azonban sokak a magyar büszkeség és vitézség egyik mintapéldájára gondolnak, aki különleges öltözetben szolgálja, ha kell, élete árán a hazáját. A Bogárhalmon álló óriási Miskahuszár az egyik kezében magyar lobogót tart, az alkotó ily módon is emléket állított a hazai hadviselési forma, a katonák hősiessége és a győztes csaták emléke előtt. Másik kezével azonban a kardját támasztja, ezzel Miska azt sugallja, hogy bármikor kész harcolni annak érdekében, hogy megóvja nemzetét, hazáját. A történelmi feljegyzések szerint a pákozdi Bogárhalmon 1848. szeptemberében Jellasics horvát bán, császári-királyi táborszernagy állt, erről a pontról irányította ugyanis a katonai parancsnok saját seregét. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc nagy csatái közé tartozott, a csatában Móga János altábornagy és társai, köztük a későbbi miniszterelnök Andrássy Gyula, legyőzték Jellasics seregét. A győztes csata kiemelkedő jelentőségű volt a magyar függetlenségi harc továbbélését tekintve. Nem véletlen tehát, hogy a magyar huszárság szimbóluma éppen itt lelte meg tökéletes helyét, hiszen a több méteres beton katona méltó emléket állít a győztes pákozdi csatának is.
Az immáron lassan 4 éve Pákozdon őrködő Miskahuszár szobrát 2021 áprilisában a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány vette át, a terültet üzemeltetője pedig a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola lett. Szűkkörű adományozási ceremónia keretében Vlaszák Mihály átadta az alkotást az alapítványnak.
Hosszú távú terveink között szerepel egy színvonalas látogatóközpont létrehozása, amely a Miskahuszár közvetlen környezetében helyezkedik el. Ez a központ megfelelő körülményeket biztosít majd azoknak, akik a szoborhoz látogatnak. Minden tekintetben szoros együttműködést tervezünk a Pákozdi Katonai Emlékparkkal, mind a fizikai közelség, mind pedig a téma összefüggése miatt. A fogadótérből, a látogatókat kiszolgáló helységekből, ajándékboltból álló látogatóközpont létrehozásában pedig együttműködést és közös fejlesztést tervezünk a Pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhellyel.
Forrás: velma.hu
