A fém játékkatonák története
Miniatűr katonafigurákat már az egyiptomi fáraókkal együtt eltemetve is találtak, de mindemellett rengeteg más kultúrában és korszakban is feltűntek. A fémből készülő katonák tömeg-gyártása a 18. században indult el. A század közepén a Nuremberg-i német kohászok eljárásával készültek az ólomkatonák.
1893-tól az üreges-öntés feltalálásával az angolok lettek a vezető ólomkatona készítők, mert ezzel az eljárással olcsóbb és könnyebb figurákat lehetett készíteni.
A nyugat-európai országokban napjainkban is nagy hagyománya van az ólomkatona gyűjtésnek. A katonák hagyományos, öntészeti eljárással készülnek és kaphatóak festetlen és kézzel festett (kész) állapotban is. Az ólomkatonákat általában ónötvözetekből, ónból, ólomból, vagy más fémekből készítik.
Magyarországon a rendszerváltás előtt fővesztés terhe mellett lehetett csak ólomkatonát készíteni, mert a figurák fém alapanyagából lőszert gyárthattak. Talán ennek köszönhető, hogy hazánkban az ólomkatona készítés és gyűjtés jelenleg csak kevés embert foglalkoztat.
Az óriás Miskahuszár szobor elkészítésével, illetve ennek népszerűsítésével többek között ezt a hagyományt, az ólomkatona öntést és újra-használatot is szeretnénk népszerűsíteni. Reméljük, hogy munkánk nyomán ismertebb és népszerűbb lesz ez az ősi módszer és termékei, az ólomkatonák is.
